RailCom, RailCom Plus DCC rendszerben
Digitális vasútmodellezésnél egyre gyakrabban találkozhatunk a RailCom kifejezéssel. Sokak számára egy teljesen ismeretlen fogalom és legtöbben a gyakorlati jelentőségével egyáltalán nincsenek tisztában, mit is takar ez pontosan, mire is tudjuk használni.
A RailCom szó a lényegében azt jelenti a vasútmodellezésben, hogy visszajelentésre képes, visszajelentést ad, azaz nem csak parancsokat adhatunk eszközeinknek, hanem arról információkat kaphatunk viszont, legyen ez a mozdonyunk dekódere vagy épp egy switch, szervó vezérlő elektronika.
Terepasztal építési fázisában, amikor is a beállítások tömkelege hárul ránk, nagyon nagy segítség lehet a RailCom visszajelentés. További nagy előnye digitális mozdonyaink első telepítése alkalmával jelentkezik.
Így tehát nem kérdés mennyi, eddig nem igen alkalmazott és ismert lehetőség nyílik meg előttünk ennek használatával. Mindezek alap feltétele egy RailCom-ra képes vezérlő központ / pl. ESU ECOS, Roco Z21, stb. / Másik feltétel pedig erre alkalmas elektronikák / pl. ESU Detector, Roco Detector, stb. / alkalmazása, majd végül a mozdonyunk dekódere is képes kell RailCom visszajelentésre.
Mindig is kiemelkedően vonzott a vasútmodellezésben elérhető magasabb színvonalú technika kipróbálása, alkalmazása és a vele járó kihívás. És ha már a vasútmodellezés javarészt számítógép/táblagép segítségével működik, nem lehetett kérdés számomra a RailCom technika megismerése, alkalmazása sem.
Nos néhány éve nem véletlen döntöttem az ESU termékcsalád mellett. Némileg picivel növeli az elektronikákra szánt költséget, de ez igen elenyésző összeg a teljes terepasztal költségvetését nézve. Azonban amit cserébe kapunk az igazi csúcstechnika megannyi extra opcióval. Gondoljunk csak bele a jelenleg kapható gördülő állományok „tudása” milyen ütemben fejlődik, amit többen szeretnénk ki is használni.
A teljesség igénye nélkül bemutatok egy példát a RailCom rendszer egyik legkézenfekvőbb és leg szembeötlőbb előnyéről. Szeretném előre jelezni, még sok minden más területen is segítségünkre tud lenni számunkra a RailCom, de ezekről majd később beszélünk még.
Az alábbi amatőr kis videóban szeretném nektek bemutatni a gyakorlatban, hogy történik egy új mozdony első installálása a vezérlő központunkra. A bemutatott mozdony PIKO gyártmány, gyári ESU hangdekóderrel szerelve.
RailCom, RailCom Plus DCC rendszerben, folytatás!
Üdvözöllek benneteket!
Rendkívül sokan kerestek előző cikkemmel kapcsolatban és további kérdéseket tettek fel számomra. A nagy érdeklődésre való tekintettel úgy döntöttem előbb folytatom a cikkem a tervezetnél.
Ízelítőként láthattátok a RailCom Plus technika egyik gyakorlati elemét, amikor az új mozdonyunk automatikusan települt fel az ECOS vezérlőre. Néhányunknak sajnos nem jól sikerült értelmezni a cikkem alap lényegét, miszerint is „A teljesség igénye nélkül bemutatok egy példát”. Most folytatom a RailCom képes dekóderek nyújtotta lehetőségek további ismertetését néhány példával.
Felhívom a figyelmet arra, hogy írásom kizárólag saját, eddigi tapasztalataim alapján készült a teljesség igénye nélkül. Fontosnak tartom továbbá, hogy az amatőr/kezdő vasútmodellező számára is érthető legyen az ismertetés lényege. Éppen ezért nem kívánok a világháló adta lehetőségekkel élve össze ollózni egy szakszavakkal teletűzdelt és többek számára nem teljesen érthető „hivatalos” cikket megjelentetni.
Aki az utóbbi néhány évben vásárolt digitális mozdonyt az jó eséllyel RailCom visszajelentésre képes dekóderrel vásárolta meg. A RailCom-nak két változata van. Létezik ugyanis RailCom dekóder és van RailCom Plus képes dekóder is! A különbség óriási. Természetesen a Plus változat a fejlettebb. A RailCom funkció ki és bekapcsolható a vezérlő központokon és mozdonyok dekóderében is. Nem minden gyártótól kapjuk meg alap állapotban bekapcsolt funkcióként! Itt szeretném felhívni a figyelmeteket arra, mielőtt a vezérlő központunkon bekapcsolnánk a RailCom-ot győződjünk meg arról, hogy a terepasztal más vezérlő elektronikái képesek-e RailCom kommunikációra illetve azzal tudnak-e együtt működni továbbra is probléma mentesen! Vannak gyártók, akik elektronikái nem viselik/kezelik/támogatják a RailCom jelet! Ennek hiányában súlyos problémák merülhetnek fel vezérlő elektronikák működésében!
„Alap” RailCom gyakorlati példák a terepasztalon:
Kezdésként említeném meg, hogy nem kell feltétlen hangos változatú legyen a mozdonyunk, lehet sima alap digitális változat is. Adott egy számítógépes/táblagépes megjelenésű pályarajzunk. Mozdonyaink pályára helyezésekor a CV1 értéket sokszor nem tudjuk. A legtöbb esetben gyárilag CV1 = 3. Azonban ha ezt már korábban átcímeztük sokszor elfelejtjük az új értéket, melyet csak újbóli kiolvasás/keresés után kapunk csak meg vezérlő központunk lehetőségei szerint. RailCom esetén elegendő csupán pályánkra helyezni mozdonyunkat és azonnal mutatja annak CV1 értékét, azaz címét. Egy másik gyakorlati alkalmazása a mozdonyunk pályán való / PoM – üzem közbeni programozás / programozási lehetőségében rejlik. Mivel adatok érkeznek visszafelé is, a megszokottnál több paraméter állítására van lehetőségünk. És végül harmadik példának a terepasztal vezérlő elektronikáinak programozását említeném meg. A gyakorlatban például, ha egy váltó állító szervó motor finomhangolását kell elvégezni nem szükséges az asztalunk alá menni. Telefonunk/táblagépünk/egyéb mobil vezérlőnk segítségével a megfelelő CV értékek módosításával azonnal láthatóvá válik a programozásunk eredménye, vagyis nem szükséges az elektronikánkhoz manuálisan hozzá nyúlnunk.
RailCom Plus, extra funkció példa:
A bemutatott PIKO mozdony egy korábbi változat volt, amikor is még gyári ESU dekóderrel került az üzletek polcaira, így nem volt kérdés a dekóder tudása, ami a gyakorlatban RailCom Plus-t jelentett. A PIKO már nem direkt ESU dekóderrel szállítja a mozdonyait, de szintén RailCom Plus tudással rendelkezik, azaz a videóban látható automatikus felismerést továbbra is kezeli. Az ESU mozdonyai ismereteim szerint teljes mértékben alkalmasak RailCom Plus-ra. Hasonló adottságú dekóderrel rendelkezik még a legtöbb TRIX mozdony, amelyeken látható az MFX jelzés. Itt a vezérlő központunkon minden dekóder formátum használatát engedélyeznünk kell és akkor Motorola dekóderként ugyan ilyen automatikus feltelepítési lehetőséget kapunk. Itt ráadásként viszont már a TrainController programunkba is integrálhatjuk az automatikus feltelepítést minden beállítással együtt. Természetesen van még néhány gyártó, akinek újabb terméke nem volt még jelen asztalainkon, azokról később még beszámolok.
Bízom abban, hogy ez a kis ízelítő néhány gyakorlati példával betekintést enged a digitális világ jelenlegi fellegvárába azok számára is, akiket máig nem foglalkoztatott ez a terület. Természetesen a vasútmodellezés alap varázsát ez nem befolyásolja. Azonban szebbé, jobbá és újdonságokkal megtűzdelve izgalmasabbá tehetjük vele a szórakozást mindenki számára. Mert mobiltelefonunk sem a régi billentyűzetes már……..
Jó szórakozást kívánok Mindenkinek! Fentieket tekintsétek úgy, mint egy modell bemutatót, tehát néhány kiragadott példáról szól!
Kicsi Medve Joó István
vissza a blogra