Digitális terepasztal elektromos rendszerének kiválasztása, kiépítése, jelentősége Kicsi Medve módra!

Előre bocsátom, hogy több jó megoldás is létezik, a leírtak a saját módszereim tükrözik, azokat eddigi tapasztalataim alapján állítottam össze.

1. rész

Mikor terepasztal építésébe kezdünk a váz szerkezetének elkészítése után az elektromos hálózat kiépítése a következő sarkalatos pont. Első és legfontosabb kérdés mivel is kívánjuk a vasútmodellünket vezérelni? Ez alatt azt értjük elsősorban, milyen digitális központtal kívánunk dolgozni/játszani és ehhez melyik gyártó eszközeit válasszuk? Menjünk szép sorban.

Legfontosabb kezdő kérdés a vezérlőnk lesz. Hazánkban legtöbbünknél a Roco Maus vezérlővel találkozni, esetleg Piko, de egyre többen a felső kategóriás ESU termékét is használják már a csekély árkülönbség miatt. Minden gyártó termékéhez csatlakozhatunk wifi-n keresztül is illetve további okos eszközökkel, számítógéppel. Most cikkünkben a többi gyártóra nem térnék ki. Sok féle létezik, de arányaiban meglehetősen kevesen alkalmazzák őket. Döntésünknél érdemes mérlegelni azt is, hogy később egy probléma esetén segítségre is szükségünk lehet. Minél jobban elterjedt egy márka, annál gyorsabban kaphatunk segítséget hozzá.

Kezdjük az ESU vezérlőjével. Itt nem lehet kérdés, hogy a márka saját dekódereit részesítsük előnyben az asztalhoz, mert biztosan stabil és megbízható működést kapunk cserébe. A kiegészítő dekóderek palettája meglehetősen széles. Fontos megjegyezni: A digitális vasútmodellezésben, számítógépes irányításnál az ESU rendszerével egy csúcstechnikát kapunk cserébe, tehát a digitális technika jelenlegi állása szerint gyakorlatilag bármit meg tudunk vele valósítani az asztalunk működésével kapcsolatosan.

Megjegyzem, hogy a legtöbb gyártó eszközei nagy általánosságban kompatibilisek egymással. Kisebb rendszereknél többnyire gond nélkül keverhetőek a márkák, ám nagyobb rendszernél már nem célszerű össze-vissza mindent egybe gyúrnunk a későbbi esetlegesen ebből adódó működési különbözőségek miatt. A fő szempont választásnál lehetőség szerint minél kevesebb gyártó elektronikáival oldjuk meg az elképzeléseinket.

Roco vezérlő választásánál már több alternatívánk van. Itt nem csak a csúcs vezérlőt vásárolhatjuk meg és hozzá a saját tartozékait, hanem létezik Start z21, z21, Z21 és a „magnum” verziója. Ki-ki saját igényének és pénztárcájának megfelelően választhat ezek közül. Ha sikerült, akkor jöhet mellé a tartozékok kiválasztása. Talán sokunknak mondani sem kell első számú jól ismert és bevált gyártó a hazai Digitools. A kiegészítő dekódereik palettája hiánytalan és teljes mértékben kompatibilis a Roco és az ESU rendszerével is.

És ha ezt sikerült eldöntenünk és megvásárolnunk, akkor kezdődhet az asztalba illesztésük, avagy el is érkeztünk az elektromos hálózatunk kiépítéséhez. Számunkra kiemelt fontosságú az elektromos rendszer kiépítésének szisztematikája is. Elsőként egy digitális gerinchálózat /„J” és „K”/ kiépítése szükséges asztal méretétől függően több csatlakozási ponttal. A csatlakozási pontnak a villanyszerelésből ismert wago-t használjuk. Simán felragasztható a fára. Több modulból álló asztalnál további gyorsan bontható csatlakozó használata javasolt. Második legfontosabb rész az energiánkat ellátó „betáp” rendszer építése. Ajánlott egyenáramú trafó alkalmazása 14-18 Volt közeli üzemi feszültséggel. A legjobb, ha a feszültség még állítható is, erre alkalmasak a laptopokhoz használható állítható feszültségű, de legfőképpen stabil tápok! Ez a feszültség már alkalmas az dekóderek és állító motorok működtetéséhez is. Másodsorban LED barát, azaz nem fognak villogni a fények az asztalunkon. Gondolnunk kell arra is, ha a világítást izzókkal szeretnénk megoldani, ott a 14 volt feszültség már kevés lesz. Ebben az esetben a feszültségnek ajánlott 16-18 volt biztosítása. Ha mégis elkerülhetetlen a váltakozó áram használata, akkor hasonlóan készítsünk egy gerincet erre is. A „táp” vezetékeknél is építsünk ki lehetőség szerint több csatlakozási pontot az asztalon. Amikor ezzel is készen vagyunk, kezdődhet a dekóderek felhelyezése. Törekedjünk egy vonalban rendezetten beépíteni az elektronikáinkat. Ügyeljünk arra, hogy később az összes vezeték csatlakozási ponthoz minél könnyebben hozzá is férjünk valamint úgy helyezzük el, hogy asztalunk alsó síkjától ne lógjon túl. Sosem tudhatjuk, mikor kell költöztetnünk asztalunkat, akár csak egy helységgel odébb. Fontos tudni, hogy a kiegészítő elektronikák zöme /foglaltság érzékelők/detektorok kivételével/ rendelkeznek egy „J-K” és egy „táp/power” csatlakozási lehetőséggel is. Ha tehetjük a „táp” feszültséget külön kössük be és ne a vezérlő „J-K” vezetékét használjuk ennek betáplálásra is, mert nagymértékben csökkentjük a vezérlőnk kapacitását. A gerinc vezeték kiépítésére általánosságban 0,5-0,75 mm vezetéket használjunk, míg az egyéb bekötésekre már elegendő a 0,16-0,25 mm keresztmetszet is. Ez többnyire az asztal méretétől és a vasúti forgalom nagyságától is függ!

Számomra elengedhetetlenül fontos még: a vezetékek színei! A digitális rendszer „J-K” alap színei a sárga-kék. Ezen felül szükségünk lesz még legalább egy „táp” gerincre, ami szintén két /hideg-meleg/ szín. Maradtak még a bekötéseknél fontos váltó állító motorok és jelzők. Ezek színeit tetszés szerint alakítsuk ki, a lényeg, hogy minden funkciónak más-más színei legyenek! Ha nagy gondot fordítunk a színek kiválasztására és alkalmazására az asztal építése közben óriási segítség lesz számunkra, nem beszélve egy későbbi hiba elhárításánál mekkora jelentőséggel bír majd mindez. Fontos még a már beépített vezetékek megfelelő rögzítése. Gondoljunk csak bele, építéskor hányszor kell vezetéket fűznünk lógó kábelek közt. Ott bizony bele-bele akadunk néhányba, amit természetesen el is tudunk szakítani és vele mindig csak újabb és újabb hibákat generálunk. Mi egy egyszerű, de nagyszerű iratspirált használunk, ami különböző átmérőben szinte fillérekért érhető el bármely irodaszert árusító boltban.

Egyenlőre ennyit az „alapszerelésről”, a későbbiekben folytatjuk a témát.

Kicsi Medve Joó István